Szinte mindenkit lenyûgöz egy dog látványa, akár aktív kutyásról vagy csak az utca emberérõl, akár felnõttrõl vagy gyerekrõl legyen szó. Ez a hatalmas termetû kutya, melyet szemünk már csak méretei miatt sem tud kikerülni, rendkívül jámbor, barátságos, a szeretõ gazda igazi társa. Történelme õsi és gazdag, mai formáját több száz év munkája alakította ki. Tökéletesen arányos felépítése, nemes megjelenése miatt gyakran a kutyák Apollójának is nevezik õket.

A fajta kialakulása

A legtöbb, a témával foglalkozó szerzõ egyetért abban, hogy a dogok masztiff-típusú kutyákból fejlõdtek ki. A legkorábbi, dogokra utaló leleteket az egyiptomi fáraósírokban talált festményeken láthatjuk. A Közel-Keletrõl a kutyák valószínûleg a Római Birodalom közvetítésével kerültek, majd terjedtek el Európa-szerte. A rómaiak - meglátva a kutyában meglévõ fizikai adottságokat -vadászatra, illetve gladiátor viadalokon való részvételre használták õket. A birodalom széthullása után - mint oly sok egyéb dologra - a dogra is az elhanyagoltság évei vártak.

A dogok végleges, mai formájának kialakulása a középkorban kezdõdött. Ebben az idõben keresztezték a már meglévõ típust az agárral. Az így létrejött, hatalmas tömegû, erõs, de mégis mozgékony, rettenthetetlen kutyát medve, illetve vaddisznó vadászatra használták. Késõbb külleme és adottságai miatt kedvelt lett a nemesi körökben, ahol már inkább a birtok õrzése volt a feladatuk. Legújabb kori történelme vitatott, a dánok és a németek is magukénak mondják a fajtát. A vitát az FCI a németek javára döntötte el és végül õk lettek a standard adó ország. Ez a kettõsség az oka, hogy a magyar köznyelvben is két névvel illetik a fajtát: dán dog, illetve német dog.

Küllem, általános megjelenés

A dogok megjelenésükben ötvözik az erejüket és eleganciájukat a gyönyörûen kialakított, harmonikusan izmolt testtel. A fajta egyike a leghatalmasabb termetû munkakutyáknak. Jelleme mindig bátor, sohasem ijedékeny, barátságos és megbízható. A fajtát a fizikai és jellembeli adottságok együttese teszi egyedülállóvá.

A magasság és a törzshossz tekintetében a kutyának "négyzetesnek" kell lennie. A fej hosszúkás, kifejezõ, finoman kidolgozott, fõleg a szemek környékén, amelyek mérete közepes, színe sötétbarna. A stop határozott. A fülek magasan tûzöttek és kupírozottak. Ezzel kapcsolatban az állatvédelmi törvények és a tartási szokások változásával egyre több vágatlan fülû kutyát lehet látni.

A fogazat erõs, jól kifejlett, a harapás ollós. A nyak jól izmolt, hosszú. A mellkas mély, széles és erõs, de a szegycsont nem lehet hangsúlyos. A végtagok erõs csontozatúak, masszívak. A mancsok erõsek, kerekek, az ujjak íveltek. A körmök rövidek, feketék. A szõrzet rövid és tömör, sima és fényes. A színezet lehet fekete, sárga, sárga alapon fekete csíkos, acélkék, illetve fehér alapon fekete foltos. Mozgása kiegyensúlyozott, erõt sugárzó, lépései hosszúak, könnyedek.

Néhány dolog amit nem árt tudni a dogokról - avagy jó gazdái tudunk-e lenni egy dognak.

Mivel a fajta termetével és tulajdonságaival szinte egyedülálló a többi fajta között, ezért nem árt áttekinteni néhány olyan szempontot, amely befolyásolhatja hogy dogot tartsunk-e vagy esetleg egy más fajtát. Ennek a kérdésnek a legnyilvánvalóbb szempontjai a kutya "fogyasztása", helyigénye és egyéb költségei.

Mennyit esznek a dogok?

Ha arra gondolunk,hogy egy 8-10 kg-os kölyök a következõ 12-14 hónapban kb. 60 kg-ot fog gyarapodni, akkor a válasz magától értetõdõ. Természetesen az elfogyasztott táplálék mennyisége jelentõsen függ a táplálék tápanyagmennyiségétõl és a kutya pillanatnyi szükségletétõl. Általános módszer, hogy a kölyköknek 4-5 hónapos korukig napi 4-5 alkalommal adnak ételt, majd 3-szor s végül kétszer. A dogok viszonylag hajlamosabbak a gyomorbetegségekre, ezért célszerû ha - a más kutyáknál általános - napi egyszeri etetés helyett két kisebb adaggal próbálkozunk, így kevesebb megterhelés éri az emésztõrendszert. A táplálást mint általában a sokszínûség és a célszerûség jellemezze. Különösen fontos ez a kölyköknél, ahol a növekedés napról napra tapasztalható.

Mekkorára nõnek a dogok? Mikor érik el teljes kifejlettségüket?

A dogok magassága min. 72 cm, súlyuk pedig 61-90 kg közé esik, amit a kutya neme és egyéni alkata befolyásol. A dogok - sok más nagytestû kutyához hasonlóan - viszonylag késõn érnek, szellemileg és mentálisan egyaránt. A dogok a végleges nagyságukat másfél és kétéves koruk közt érik el, azonban a teljes kifejlõdés - az izomzat végleges formájának elnyerése, a fejforma végleges kialakulása, stb. - 3 éves korukig is eltarthat. Az idõszak hosszát befolyásolja az öröklött genetikai program, a táplálkozás, a kutya tréningezése és persze a kutya egyedi mivolta. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szukák valamivel elõbb érik el végleges fejlettségüket. A kölyök-, illetve serdülõkor kb. 18 hónapig tart. Ezen belül a tágabb értelembe vett kölyökkor 9-12 hónapos korban ér véget és a mentális fejlõdés kb. 18-24 hónapos korban fejezõdik be.

Hol tartsuk dogjainkat?

A legkézenfekvõbb válasznak az tûnik, hogy kint a szabad ég alatt, kertes házban. A tapasztalatok azonban azt sugallják, hogy a dog nem kifejezetten kerti kutya típus. Ennek oka egyrészt maga a kutya "személyisége", másrészt a szõrzet. Egy jól megépített, nagy alapterületû és gondozott kennelben a kutya jól elvan, de ekkor is kell figyelnünk arra, hogy mindennap foglalkozzunk a kutyával (ápolás, séta, játék, stb.). Nem javasolt, hogy a dogokat egyedül, minden foglalkozás nélkül, a kertben tartsuk, mert ez neurotikussá teheti õket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy-egy napszakra nem lehet õket egyedül hagyni a kertben. A dogok a lakásban rendkívül elemükben vannak, ami valószínûleg arra vezethetõ vissza, hogy ilymódon teljesen együtt élnek a szeretett családdal vagy gazdival. Persze ha egy dogot akarunk tartani, nem árt figyelembe venni lakásunk méreteit, leginkább a saját kényelmünk érdekében.

Szeretik-e a dogok a gyerekeket? Milyen házõrzõk a dogok?

A dogok híresek gyermekszeretetükrõl, imádják õket. Azonban a mi felelõsségünk vigyázni a kutyával játszó gyermekeinkre, mivel ha egy kisebb gyermeket arcon nyal egy dog, az a gyerek részére felérhet egy leütéssel is. Persze vannak gyerekek, akik ezt külön élvezik. A játék közben a dog megfontolt, óvatos a gyerekekkel és szinte minden "kínzást" kibír, azonban a gyerekekkel nekünk kell megértetni, hogy a család kutyája nem egy játékállat.

A fajta - már csak megjelenésénél fogva is - alkalmas házõrzésre, hiszen egy vagy fõleg több dogot meglátva az ember magától elgondolkozik azon, hogy egy dogok által lakott kertbe vagy házba bemenjen-e vagy sem. A válasz általában az utóbbi. Kicsit komolyabban: kis tréningezés után a dog tökéletes õrzõkutyává válhat, erre mentális és fizikai képességei egyaránt alkalmassá teszik. Hamar megtanulja megkülönböztetni az ismerõst az ismeretlentõl és általában az ismerõs üdvözlése után nyugodtan lefekszik - lehetõleg minél közelebb a gazdihoz.

Milyen sokáig élnek a dogok?

A dogokra két fõ probléma a jellemzõ:

- csípõizületi diszplázia
- gyomor-, belek felcsavarodása, felfújódása.

A diszplázia okainak megtárgyalása köteteket tölthetne meg, így most csak a leglényegesebb jótanácsok: a kutya vérvonalának ellenõrzése diszplázia szempontjából, helyes táplálás (változatos és kalcium gazdag ételek, fõleg kölyökkorban) és megfelelõ mennyiségû mozgatás (a túlterhelést mindenképpen el kell kerülni).

Az emésztéssel és bélrendszerrel kapcsolatban szintén fontos szem elõtt tartani a táplálás milyenségét és a bél-, illetve gyomorcsavarodás kivédésére mindig hagyjunk szünetet az etetés, illetve a mozgás, játék között. Mindig végezzük el a féregirtást!

Ezek mellett persze nem szabad elhanyagolnunk az "általános" teendõinket sem: oltások rendszeres beadatása, idõnkénti orvosi ellenõrzés, stb.

Szõrzetápolás

Szerencsére a dogok rövid szõrzete miatt nincs szükségünk napi mosásra, vágásra, fésülésre. Az összes gondozás a szükséges idõben történõ fürdetésre, mosásra, a körmök levágására és a fogak jó állapotának megõrzésére korlátozódik.